A 60-as években épült társasház első emeletén lévő 55 m2-es lakást előző tulajdonosaik aprócska terekre osztották, így 3 félszoba egy fürdő és egy konyha volt a kiinduló állapot.
A megbízó kérése az volt, hogy a lehető legnagyobb térérzetet hozzuk ki a lakásból és a természetet hozzuk olyan közel, amennyire csak lehet.
A tereket újraszerveztük, kortárs alaprajzot alkottunk meg, ahol több funkció is helyet cserélt.
Az egykori konyha helyére került a fürdőszoba, mely így nagy, tágas ablakos helyiség lett, sok természetes fénnyel és szellőzéssel. A furcsa alaprajzú helyiségben egyetlen derékszöget sem találtunk, így hosszas fejtörés után úgy döntöttünk, hogy az amúgy is "zavaros" alaprajzot + falakat = síkokat nem tagoljuk tovább fugákkal, mert nyugtalanító lenne az összhatás, ezért a padlóburkolatra fehér műgyanta, a falra vízálló mosható festék került. A kád fölé nyúló pult alatt kapott helyet a kádtöltő csaptelep, mely ülő helyzetben kényelmesen használható, viszont a pultról cseppmentesen lehet akár filmet is nézni. Az egykori kamrából zuhanyzó lett, melyre, a káddal együtt, hexagon kerámia burkolat került.
A valódi fa, fényes fehér és matt szürke felületek harmonikus találkozásának végeredménye egy rendkívül megnyugtató hangulatot árasztó és minden igényt kielégítő fürdőszoba lett.
Térelválasztó elemekként beépített szekrényeket alkalmaztunk, az egykori fürdőszobából gardrób lett, melyben elfért a mosógép is, így szinte az összes tároló láthatatlan a lakásban.
